Jerome Powell, az amerikai jegybank elnöke egy gazdasági konferencián tart ma előadást. Legfontosabb üzenete az, hogy a kamatcsökkentések üteme nincs kőbe vésve. Az alappálya az, hogy idén kettő kamatcsökkentés várható, de ez még a bejövő adatok fényében változhat. Ez némileg eltér a piac által várt agresszív kamatcsökkentési pályától.
A csökkenő amerikai kamatkörnyezet kedvezően hathat a tőzsdei árfolyamokra, mivel a befektetők a kisebb alternatív hozamok miatt előnyben részesíthetik a részvényeket. Ezzel párhuzamosan az amerikai gazdaság erős második negyedéves növekedése ellenére a befektetők lassulásra számítanak az év hátralévő részében, amit a Fed kamatcsökkentése is előrevetít – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője a Portfolio Checklist pénteki adásában.
Az amerikai jegybank (Fed) inflációellenes küzdelmének utolsó szakaszában a kamatpolitikában elkövetett esetleges hiba jelenti a legnagyobb kockázatot a gazdaság számára a következő évben. A közgazdászok jobban tartanak ettől, mint az elnökválasztástól vagy az ukrajnai és közel-keleti háborúktól - derül ki egy friss felmérésből.
Kanada hónapokkal az USA előtt jár a kamatcsökkentési ciklusban, emiatt jó példát szolgáltathat nagy szomszédja számára. Előbbi egyértelműen túl későn kezdte el a kamatok csökkentését, és ennek most a reálgazdaság látja a kárát. Vajon a Fed is elkövette ugyanezt a hibát? A kérdés megválaszolása a várható részvénypiaci teljesítmények szempontjából sem mindegy.
A második negyedéves GDP adatok esetében nem történt érdemi felülvizsgálat, viszont a tartós cikkek rendelésállománya növekedni tudott havi alapon és az új munkanélküli segélykérelmek száma is a vártnál jobb lett. A bejövő adatok egyelőre nem mutatnak afelé, hogy a recessziós félelmek rövid távon megalapozottak lennének.
Orbán Viktor szeptember 25-én bemutatta tervét, amelyben a korábban már ismertetett világrendszerváltásról beszélt, és Magyarország gazdasági semlegességét hirdette meg. A miniszterelnök szerint a jelenlegi nemzetközi rend összeomlóban van, és egy többpólusú világ felé haladunk, ahol a globális Dél és Kelet felemelkedik. Azonban az adatok azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak hegemóniáját kevés veszély fenyegeti a következő időszakban. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai fölénye továbbra is jelentős, miközben egyetlen kihívója, Kína nem tudja fenntartani korábbi lendületét.
Múlt héten lezajlott a történelmi fordulat, kamatcsökkentésbe kezdett a világ legnagyobb jegybankja. Sőt, a Fed egyenesen 50 bázisponttal kezdte a kamatcsökkentési ciklusát. Adódik a kérdés: ez tőkepiaci szempontból most jó hír vagy rossz hír? Milyen befektetések teljesíthetnek jól a következő hónapokban és hosszabb távon? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat ebben a cikkben.
A felszínen továbbra is erősnek tűnik az amerikai fogyasztó, azonban egyre több jel utal arra, hogy ez nem marad sokáig így. Ez pedig az amerikai gazdaság növekedési kilátásai mellett azt is nagymértékben megtudja határozni, hogy milyen befektetések teljesíthetnek jól, vagy éppen rosszul. Ebben a cikkben alaposabban megnézzük, mennyire egészséges Amerika motorja, a fogyasztás és, hogy ez mit jelent a befektetéseinknek.
A Federal Reserve által szerdán megkezdett kamatcsökkentési ciklus vegyes reakciókat váltott ki a befektetők körében: míg sokan üdvözölték a lépést, mások már most amiatt aggódnak, hogy a már most is magas értékű amerikai részvénypiac további emelkedése korlátozott lehet.
Az elmúlt években felborult az amerikai költségvetés egyensúlya. Ennek az egyik leglátványosabb elemét mutatjuk most meg. Pedig lehetőség lenne a helyzet gyors és érdemi javítására, de a politikai akarat egyelőre hiányzik.
Az elmúlt időszakban nagyot változott a gazdasági narratíva az USA-ban. A magas inflációs környezet után mára már a befektetők főként a reálgazdaságra figyelnek, hiszen az infláció már a 2%-ot közelíti, de a bejövő adatok egyre inkább a lassulás felé mutatnak. Most pedig bejelzett az egyik legfontosabb recessziós indikátor, aminek komoly következményei lehetnek a befektetéseinkre is.
Az amerikai részvénypiac kilátásai továbbra is biztatóak a Goldman Sachs elemzői szerint. A bank stratégái úgy vélik, hogy az S&P 500 index 20 százalékos vagy annál nagyobb esésének esélye alacsony, köszönhetően a recesszió csekély kockázatának, és a Federal Reserve várható kamatcsökkentéseinek - közölte a Bloomberg.
A novemberi amerikai elnökválasztás több okból is döntő jelentőségű. Nemcsak az amerikai demokrácia túlélése a tét, hanem a gazdaság megfelelő irányítása is, ami messzemenő következményekkel jár a világ többi része számára is.
Az augusztus elején megjelent amerikai gazdasági adatok nemcsak rövid, de drámai pénzpiaci volatilitást váltottak ki, hanem a vezető Wall Street-i közgazdászok előrejelzéseiben is szokatlan mértékű instabilitást okoztak, ami arra utal, hogy a Federal Reserve-hez hasonlóan ők is elveszthették a stratégiai tájékozódási képességüket.
A Morgan Stanley ismét csökkentette a Brentre vonatkozó árfolyam-előrejelzését, mivel a világgazdaság egyre inkább dadog.
Az elmúlt időszakban az egyik fő téma lett az amerikai dollár gyengülése: július eleje óta több, mint 5%-ot vesztett értékéből az USA kereskedelmi partnereinek devizáival szemben számolt dollár index, nagyjából 4%-ot vesztett az euróval és több, mint 5%-ot a forinttal szemben. A befektetők rápörögtek az amerikai makroadatok gyengülésére és a tengerentúlon jó sok kamatvágást várva jól bele is adtak az amerikai dollárba. Többek szerint ez még csak a kezdet és már keresztet vethetünk a dollárra. De tényleg így van?
Gyengült a forint tegnap, az euróval szemben 394 fölé került a jegyzés. Ma ennek a gyengülésnek egy része korrigálódott, de nincsenek nagy mozgások a forintpiacon.
A vártnál sokkal jobban csökkent a nyitott álláshelyek száma az USA-ban júliusban, míg a kilépések emelkedtek. Az adat nem meglepetés abban az értelemben, hogy már a legtöbb júliusi adat napvilágot látott és azok sem lettek jók. Ugyanakkor ez az adat is megerősíti azt, hogy a munkaerőpiaci trendek sokat gyengültek az elmúlt hónapokban.
A Jackson Hole-i konferenciát követően elég egyértelművé vált, hogy hacsak nem érkezik valami nagyon váratlan fejlemény, akkor a Fed szeptemberben megkezdi a monetáris lazítást, azaz kamatot vág. Az utolsó kamatemelés óta 14 hónap telt el, ami a korábbi tapasztalatok alapján inkább hosszabb kivárásnak számít. Az idei év elején a piac ugyan sokkal korábbi időpontra számított, azonban az év során „adat függő” üzemmódban működő amerikai jegybank, a tavaszi átmenetileg magasabb inflációs adatok miatt kivárt. A Fed kommunikációjából úgy tűnt, hogy az elmúlt évek hibái, a kamatemelési ciklus túl későn való kezdése, illetve az inflációs pálya lefutásának előrejelzési nehézségei után, a Fed nagyon óvatossá vált, és a legfőbb céljuk az volt, hogy elkerüljék a 70-es évek kudarcát, amikor a túl korai enyhítések újabb inflációs sokkot vontak maguk után. A jelenlegi árazások szerint úgy tűnik, hogy az elkövetkező negyedévekben a Fed gyors ütemben fog kamatot csökkenteni, viszont viszonylag magas szinten, 3 százalék felett megáll majd. Mennyire reális ez a forgatókönyv?
Manapság mindenki a kamatcsökkentésről beszél, pedig a monetáris politika irányultsága szempontjából a 2007-es pénzügyi válság óta a likviditási trendek legalább ennyire fontosak. Idáig volt egy rejtett tényező a háttérben, ami a kamatemelések ellenére is nagyon támogató likviditási feltételeket tett lehetővé. Ez azonban megszűnni látszik és ennek messzemenő következményei lehetnek a részvénypiacokra is. Hasonlót már láttunk 2018-ban, akkor 20%-ot esett az S&P 500 index.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
2026-ra elfüstöl az összes típus.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
